Projektjeink

 

 

2013 Rugonfalvát ábrázoló nyolc képeslap kiadása

Fontosnak tartottuk, hogy a Rugonfalvára érkezők, a műemléktemplom látogatói valamilyen, a faluval kapcsolatos emléket, ajándékot tudjanak hazavinni. Ezért első lépésként a fontosabb látnivalókat ábrázoló képeslapsorozat kiadásáról döntöttünk. A felvételeket Kása Csaba és László Csaba készítette, az ismertető szövegeket Barabás Csaba írta. A kiadást és annak 300 ezer forint költségét Kunszentmiklós Város Önkormányzata vállalta. A képeslapok megvásárolhatók a lelkészi hivatalban, áruk: 3 lej.

  A Kiss utca bejárata
  A református templom Bartha Miklós szobrával   
  A református templom
  Falkép: A három királyok hódolata
  Falkép: Jézus és Mária   
  Református templombelső   
   Rugonfalvi panoráma
  Református templom a cinteremmel   

                                                                   2013 Bartha Miklós konferenciakötet kiadása

2013-ban jelent meg a székelyudvarhelyi Magyar Tudomány Napján 2012-ben elhangzott előadásokat tartalmazó kiadvány. A tanulmánykötet címe: Bartha Miklós és kora. Regionális fejlesztések. A kiadó Udvarhelyszék Kulturális Egyesületet 500 ezer forinttal támogatta Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma, melyért az egyesület a kinyomtatott kötetekből 500 példányt a Rugonfalvi Református Egyházközségnek ajándékozott arra a célra, hogy azt árusítsa, és a kapott bevételt a műemléktemploma fenntartására, a felújítási pályázat előkészítésére fordítsa. A könyv megvásárolható a lelkészi hivatalban, ára: 15 lej.

  A konferenciakötet
  Előszó
  Tartalomjegyzék
  Részlet Botlik József előadásából

2013–2014 A református templom orgonájának felújítása

A rugonfalvi református műemléktemplom orgonáját 1861-ben Mátisfalvi Szőcs Sámuel készítette. Az 1900-as évek elején súlyos szerkezeti sérülést szenvedett, így 2014 novemberéig az akkor élők közül még senki sem hallotta a hangját. A budapesti Hármashalom Alapítványt Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma 5 millió forint támogatásában részesítette, melynek célja az orgona teljes felújítása volt. A renoválást Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő végezte. A közel két éves munka végén az orgonaszentelő ünnepi istentiszteletre 2014. november 16-án, vasárnap 13 órától került sor, igét hirdetett Kántor Csaba, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. Fellépett a Székelykeresztúri Református Kórus, Lászlóffy Árpád, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola zenetanára orgonajátékokat adott elő.

                     

  A  Székelyudvarhelyi Egyházmegye honlapjáról
  Az Udvarhelyi Híradó tudósítása

2014–2015 Papp Laci szülői házának megvásárlása, állagmegőrzési munkák

2014-ben eladó lett a Kis utcában a Burgus-ház, melyet Papp Laci háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó nagyszülei építettek. A kis házban lakott később az édesanyja Magyarországra költözéséig, s Papp Laci is töltött itt több nyári szünetet gyermekkorában. Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália írta a Napfényben és borulatban eltöltött időm c. könyvében: „A kis magyar világból érdekes élményem közül jut eszembe Papp Laci. A második szomszédunkban lakott Burgus Ferenc sógor, Ámáli nénémnek a férje. (…) Hazajöhettek látogatni a pesti gyermekei. A két unoka, Pap Gizi és Laci unokák Budapesten laktak. (…) Laci nagy suhanc, inkább bosszantani szeretett, de néha eljátszogatott, főleg, ha fára kellett mászni.” Mivel a ház, abban az esetben, ha sikerül benne egy Papp Laci múzeumot berendezni, Rugonfalva idegenforgalmi nevezetességévé válhat, megvásárlása mellett döntött a presbitérium. A vételhez szükséges 3 millió forintot magyarországi adományozók biztosították. A legsürgősebb állagfenntartási munkák elvégzését Budapest XII. kerület Önkormányzata támogatta 1 millió forinttal, melyből az alap és a tetőszerkezet lett kijavítva.

  A Burgus-ház 2013-ban
  Az udvar felől 2013-ban

2014–2017 A református templom felújításának előkészítése, pályázat benyújtása

2014-ben kezdetét vette a templom teljes körű felújításához szükséges iratcsomó összeállítása. Ez az iratcsomó az építési engedélyhez szükséges előtanulmányok dokumentációját, a kiviteli tervet, illetve a szükséges engedélyeket kellett tartalmazza. 2014-ben a Magyar Kormány támogatásával indult a projekt, az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Rugonfalvi Református Egyházközség 1.000.000 forint támogatásban részesült, melyből elkészülhetett a templom felmérési rajza. Ugyancsak 2014-ben a Hargita Megye Tanácsa is támogatta a tervet 17.030 lejjel, ebből az összegből a topográfiai-, illetve a geodéziai felmérés, a régészeti felmérés, a műszaki szakvélemény, a szerkezeti felmérés, a szerkezeti megerősítés terve készült el. A Presbitérium döntése értelmében a munkálatok elvégzésével a székelyudvarhelyi 4Zet Architetcts SRL lett megbízva. Ezt követte 2015-ben a Hargita Megye Tanácsa által nyújtott 20.421 lejes támogatás, melyből a következő tételek valósultak meg: az archívum vizsgálata, illetve a műszaki dokumentáció összeállítása. 2016-ban szintén a Hargita Megye Tanácsa támogatta a tervet 16.250 lejjel, melyből a dendrológiai felmérés és a kivitelezési terv dokumentációjának az összeállítása lett elvégezve.

  Falképek restaurálási terve címlap
  Helyszínrajz
  Régészeti feltárás borítólap
  Szakvélemény címlap

2014–2018 A Nyikó mentén őshonos gyümölcsfák génbankjának létrehozása

A Református Egyházközség úgy döntött, hogy a halastó melletti öthektáros területét nem kaszálóként műveli tovább, hanem betelepíti gyümölcsfákkal. A terv megvalósításához a magyarországi, kondorosi székhelyű Legendák Földje Közhasznú Alapítvány nyújtott segítséget. Az egyházközség vállalta, hogy a halastó melletti földjén génbank célú gyümölcsöst hoz létre legalább két hektár nagyságban. Ezzel a helyi gyümölcsfajták genetikai állománya megőrizhető az utókor számára. A telepítést az alapítványon keresztül Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma 5,8 millió forinttal támogatta. A pénzből gyümölcsművelő kisgépeket vásárolt az alapítvány, melyeket 5 éves ingyenes használatba, annak lejárta után maradványértéken az egyházközség tulajdonába adja. Így a gyümölcsöst az egyház MTZ-320 traktorral, hozzá kapcsolható ekével, permetezővel, fűkaszával, talajfúróval tudja művelni.

  A géppark átadása
  Átadás után
  Indulásra készen
  Az új traktor és fűkasza munkában

2014–2015 A Református Ifjúsági Tábor – Közösségi Ház ingatlanának megvásárlása

2013-ban eladóvá vált Rugonfalva egyik legnagyobb – több mint 7 hektár – területtel rendelkező belterületi ingatlana, a település siménfalvi végén található panzió. Az épületet a 2005-ös árvíz megrongálta, tulajdonosai helyreállították. Később haláleset miatt vált eladóvá. A Református Egyházközség a megvásárlása mellett döntött, ugyanis szüksége volt kántorlakás és vendégház kialakítására is. A magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2014. decemberében az egyházközségnek 15 millió forint támogatást nyújtott az ingatlan megvásárlásához, mely 2015-ben megtörtént.

   

  A 2005-ös árvíz
  Az árvíz pusztítása után
  A ház és területe eladáskori állapotában

2015–2018 A Református Ifjúsági Tábor – Közösségi Ház épületének felújítása

A 2014 novemberében befejeződött orgonafelújítás után az egyház terve az volt, hogy szolgálati lakásért alkalmaz kántort. Azonban ehelyett más megoldás adódott, így a frissen megvásárolt ingatlan felújítása más irányban kezdődött el, Református Ifjúsági Tábor – Közösségi Ház céljára.

2016-ban a Hargita Megye Tanácsa 8.000 lejes támogatást nyújtott, melyből a tetőszerkezet 50%-ban újítódott fel.

Ugyancsak 2016-ban a Magyar Kormány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről 2.000.000 forintos támogatásban részesültünk, mellyel az épületet sikerült bebútoroznunk.

Szintén 2016-ban került sor a Közösségi Ház víz-bevezetésére.

2018-ban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt pályázati forrásból 700.000 forintot sikerült lehívni, mellyel a konyhát és fürdőszobát mosógéppel, hűtővel, elektromos kályhával, vízmelegítővel lett felszerelve, ebből az összegből újult meg a földszinti fürdőszoba is.

2015–2016 Bartha Miklós összegyűjtött munkáinak kiadása

Rugonfalva leghíresebb fia Bartha Miklós, 1847. november 28-án született. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen, majd jogi tanulmányait Pest-Budán végezte. 1872-től Udvarhely vármegye aljegyzője, 1873-tól országgyűlési képviselője. Később Kolozsvár-, Csíkszereda-, Oklánd-, Nagyajta-, Gyula- és Zenta választókerületeket képviselte a magyar törvényhozásban. Összesen hét cikluson keresztül volt a 48-as eszmék ébren tartója. A parlamentben az Elvhű Balközép párthoz csatlakozott, amely az 1848-as Párttal egyesülve 1874-től Negyvennyolcas Függetlenségi Párt, majd 1884-től Függetlenségi és 48-as Párt néven az ország vezető ellenzéki pártjaként működött. Bartha nevéhez fűződik az Ellenzék című kolozsvári napilap megalapítása – melynek szerkesztője, később főszerkesztője – a Függetlenségi Párt erdélyrészi közlönyének felelős szerkesztése, valamint az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakításának kezdeményezése. Budapesten halt meg 1905. október 19-én. Emlékét a Fiumei úti temetőben közadakozásból felállított síremlék őrzi, melyet halálának második évfordulóján Wekerle Sándor miniszterelnök avatott fel. Másfélszeres életnagyságú, közadakozásból állított szobrának avatására 1914. június 21-én került sor a Városligetben, a Stefánia út és Ajtósi Dürer út sarkán. Rákosiék 1949-ben lebonttatták, a mai napig nem került visszaállításra.

Halála után tisztelői összeállították és kiadták összegyűjtött munkáit. Könyvészeti leírása: Bartha Miklós összegyűjtött munkái. 1–6 kötet. 376, 270, 594, 322, 320, 322 oldal. Sajtó alá rendezték: Samasa János, Szmertnik István, Sztankovits Ferencz. Budapest, [Egri Lyceum Ny.], [Győri Pannonia Ny.], 1908–1913.A monumentális, több mint 2200 oldalas mű is kis példányszámban lett kinyomtatva, azonnal elfogyott. Mivel azóta sem jelent meg, ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen az antikvár könyvpiacon, árverések ritka és értékes tétele lett. Magyarországi közgyűjteményekben mindössze néhány sorozat lelhető fel. Emiatt fontosnak tartottuk új kiadásban megjelentetni.

A munkát a Lakiteleki Tölgy Alapítvány vállalta fel. Szerkesztette és a kiadást gondozta Kása Csaba. Az első kötet elé Dr. Botlik József PhD történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának nyugalmazott docense írt 128 oldalas előtanulmányt, melyben a történettudomány mai szempontjai szerint értékelte Bartha Miklós munkásságát. A kötet megjelenését támogatták: Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap és Nemzeti Együttműködési Alap Budapest, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Keszthely és Kunszentmiklós Város Önkormányzata, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A kiadó Lakiteleki Tölgy Alapítvány a kinyomtatott kötetekből 700–700 példányt a Rugonfalvi Református Egyházközségnek ajándékozott arra a célra, hogy azt árusítsa, és a kapott bevételt a műemléktemploma fenntartására, a felújítási pályázat előkészítésére fordítsa. A könyv megvásárolható a lelkészi hivatalban, ára: 250 lej.

  Első kötet borító
  Részlet az első kötetből
  Első kötet tartalomjegyzék
  Második kötet borító
  Részlet a második kötetből
  Második kötet tartalomjegyzék
  Harmadik kötet borító
  Részlet a harmadik kötetből
  Harmadik kötet tartalomjegyzék
  Negyedik kötet borító
  Részlet a negyedik kötetből
  Negyedik kötet tartalomjegyzék
  Ötödik kötet borító
  Részlet az ötödik kötetből
  Ötödik kötet tartalomjegyzék
  Hatodik kötet borító
  Részlet a hatodik kötetből
  Hatodik kötet tartalomjegyzék

2016 Három Bartha Miklós kötet kiadása

Azok számára, akik Bartha Miklós életművét meg szeretnék ismerni, de a hatkötetes összegyűjtött munkáinak megvásárlása meghaladja anyagi lehetőségeiket, próbáltunk biztosítani egy köztes megoldást. A Lakiteleki Tölgy Alapítvány három fontos részt a műből elkészített különlenyomat formájában is.

Az első kötet Dr. Botlik József PhD történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának nyugalmazott docense által írt 128 oldalas tanulmány, melyben a történettudomány mai szempontjai szerint értékelte Bartha Miklós munkásságát – a hat kötetes mű első kötetében megjelent előtanulmány különlenyomata.

A második kötet Bartha Miklós főművének, az 1901-ben Kolozsváron megjelent Kazár földön című könyvének, az első magyar szociográfiának az új kiadása. Botlik József történész előszavában írja, hogy „Bartha művében igen szemléletesen, gyakran a kortárs híres francia író, Émile Zola nevéhez kötődő naturalista látásmóddal számolt be a rutén nép helyzetéről. Bartha tudatosan „kazárok”-nak nevezte a Galíciából Kárpátaljára tömegesen beözönlött, és uzsorából élő lengyel(orosz) zsidóságot, hogy élesen megkülönböztesse a magyar haza gyarapítását elősegítő, már beolvadt zsidóságtól.”

A harmadik kötetben, mint annak ajánló szövegében olvasható „Bartha Miklós igen tanulságos, közlésük idején nagy visszhangot keltő nemzetpolitikai cikkeinek a válogatását adjuk közre. Mindegyik írásából jól érzékelhető, hogy végtelenül szerette nemzetét, annak számos gyarlóságával együtt. Ugyanakkor féltette is, ezért volt „őrszem”, vigyázó, akit azonban – mint egyik méltatója, Kemény Gábor írta 1943-ban – a 19–20. század fordulóján nem vett körül nemzedék, a hivatását felvállaló, azt tovább építő-fejlesztő eszmetársi, szellemi kör. Bartha magányos farkasként küzdött, harcolt nemzetéért egy kényelmes, a kötelességét bűnösen folytonosan elhalasztgató, megalkuvó, a küldetését feladó korszakban. Számos meglátása, félelmetes jövendölése beteljesedett. Nem véletlen, hogy munkásságát az elmúlt több mint egy évszázadban mellőzték, egyes korszakokban megbélyegezték, méltatlanul feledték és hivatalosan feledtették. Bartha Miklóssal szemben (is) hatalmas a nemzet adóssága, amelyet e válogatással igyekszünk csökkenteni.”

A három kötetet kiadta a Lakiteleki Tölgy Alapítvány, szerkesztette és a kiadást gondozta Kása Csaba. A megjelenést magyarországi adományok tették lehetővé. A kiadó a kinyomtatott kötetekből 700–700 példányt a Rugonfalvi Református Egyházközségnek ajándékozott arra a célra, hogy azt árusítsa, és a kapott bevételt a műemléktemploma fenntartására, a felújítási pályázat előkészítésére fordítsa. A könyv megvásárolható a lelkészi hivatalban, ára mindegyiknek: 30 lej.

  Első kötet borító
  Részlet az első kötetből
  Második kötet borító
  Részlet a második kötetből
  Harmadik kötet borító
  Részlet a harmadik kötetből

2016 Bartha Miklós könyvbemutató

Bartha Miklós 6 kötetes összegyűjtött munkái és a 3 különlenyomat megjelenése alkalmából könyvbemutatót tartottunk 2016. november 18-án Székelyudvarhelyen és 19-én Rugonfalván. Előadást tartottak: Kása Csaba, a kiadás szerkesztője, Dr. Botlik József PhD, az előtanulmány szerzője, Harmatos Zoltán, a kiadó Lakiteleki Tölgy Alapítvány titkára, Veres Sándor grafikus és Barabás Csaba lelkész. A székelyudvarhelyi könyvbemutatón ezenkívül előadást tartott Szőcs Endre, a Városi Könyvtár Igazgatója és népzenei műsorral fellépett a magyarországi Apnoé zenekar. A könyvbemutató megtartását a Lakiteleki Tölgy Alapítvány támogatása tette lehetővé. A teljes esemény videófelvétele megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=JVsXNqJTmkY

  A könyvbemutató meghívója  
  Botlik József előadását tartja a rugonfalvi gyülekezeti teremben
  Dr. Botlik József Bartha Miklósról beszél  
  Barabás Csaba lelkipásztor  
  Botlik József Székelyudvarhelyen  
  Harmatos Zoltán, a kiadó alapítvány titkára  
  Veres Sándor, a kötetek grafikusa  
  Kása Csaba, a kiadás sajtó alá rendezője
  Az Apnoé zenekar fellépése a bemutatón
  Az Udvarhelyi Híradó tudósítása a könyvbemutatóról

2016 A Magyar Tűzoltó Szövetség gépjárműfecskendő adománya

Az Nyikó-mente éghajlata száraz, a talaj vízmegtartó képessége kicsi, a kutak a hosszabb aszályos periódusok végére gyakran kiapadnak. A lakóépületek túlnyomó többsége fából készült gerendaépület. A végrehajtott modernizálás legföljebb nemes vakolatot jelent a hagyományos tapasztás helyett. Mivel a lakosság dolgozó többsége mezőgazdaságból él, a bennvalók többségén található nagy, szénával teli csűr. Emiatt tűz esetén a kigyulladt épületek hamar porig égnek. A csűrök a portákon keresztben épültek, teljes szélességben, így egybeérnek, s a tűz pillanatokon belül csűrről-csűrre terjed át. Amennyiben a kutakban nincs víz, azokból a szivattyúval való oltás is megoldhatatlan. A legközelebbi állami tűzoltóság Székelyudvarhelyen található. Kiérkezése, amennyiben azonnal el tud egy autó indulni, 30-40 perc. Emiatt fontos, hogy Rugonfalván állandóan állomásozzon egy vízzel feltöltött fecskendős autó, amellyel perceken belül meg lehet kezdeni egy esetleges tűz esetén az oltást. Az autót egy helyben szervezett önkéntes tűzoltóegyesület üzemeltethetné.

Első lépésben a Református Egyházközség a Magyar Tűzoltó Szövetséghez fordult kérésével. Ennek alapján két székelyföldi településnek – mely közül az egyik Rugonfalva volt – adományozott a szövetség egy-egy felújított tűzoltójárművet. Az adományt – melynek becsült értéke 3 millió forint – Hajdúszoboszlón Barabás Csaba lelkész vette át. (Az ünnepségről a fotókat a www.haon.hu készítette.)

  Jelentés az átadóünnepség kezdetén
  Felsorakozott az átadó bizottság
  Az ünnepség részvevői
  Ünnepi köszöntő
  Az átadás
  Barabás Csaba lelkipásztor megköszöni az adományt
  Az áldás 

2016–2017 „A román átállás és Rugonfalva szovjet–román megszállása 1944-ben” című tanulmány elkészítése a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve „Elhallgatott történelem” pályázatának keretében

Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdetett a „Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévével” kapcsolatosan. A Rugonfalvi Református Egyházközség sikeres pályázatot nyújtott be az „Elhallgatott történelem” kiírás „regionális és helytörténeti kutatások” témájára „Rugonfalva román–szovjet megszállása 1944 szeptemberében A megszállók által a lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekmények” címmel. A projektben résztvevő kutatók vállalták a lakosság ellen elkövetett erőszakos események és az elhurcolások részleteinek részletes feltárását. A tárgyhoz köthető szakirodalom átnézését. Magyarországi könyvtárak – elsősorban az Országos Széchenyi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár – és levéltárak – főként a Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténeti Levéltár – anyagainak a kutatását. Az egyházmegye egyházközségeinek Protokollumai, lelkészi jelentései, az esperesi jelentések, az egyházmegye közgyűlései, presbiteri és nőszövetségi gyűlései jegyzőkönyveinek kutatását. A környező települések lelkészi hivatalainak irattárai, levelezései és az egyházmegye hivatalának irattára és levelezése, az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár átnézését. Adatgyűjtést, interjúk készítését a még életben lévő érintettekkel, az az elhunytak családtagjaival, leszármazottjaival.

A projekt eredményeképpen született meg a román átállást elemző és a falu szovjet–román megszállását leíró tanulmány: Barabás Csaba – Kása Csaba: A román átállás és Rugonfalva szovjet–román megszállása 1944-ben. Budapest–Rugonfalva, 2017. A dolgozat oldalunkon olvasható.

2016–2017 A Szovjetunióba politikai- vagy hadifogolyként elhurcoltak emléktáblájának elhelyezése

A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által a „Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévével” kapcsolatosan meghirdetett nyílt pályázatra a Rugonfalvi Református Egyházközség másik sikeres pályázatot is nyújtott be. „Emléktáblák kihelyezésének támogatása” kiírásra „Emléktábla elhelyezése a Rugonfalvi Református Templomban” címmel.

A pályázat alapján a "kiírás célja egységes emléktáblák elhelyezése minden olyan érintett településen, ahonnan magyar állampolgárokat hurcoltak el a Szovjetunióba politikai fogolyként vagy hadifogolyként." Így két emléktábla került a templom bejárati részének falára. Az egyik tájékoztatja a látogatót arról, hogy a faluból 47 embert hurcoltak el, és arról, hogy az emléktáblát a Rugonfalvi Református Egyházközség állította 2017-ben a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából. A másikra a fent leírt kutatás során összegyűjtött, 47 Szovjetunióba hurcolt rugonfalvi lakos neve került föl. Mindkét emléktábla a pályázati kiírás által központilag meghatározott formátumban – nagyságban, színben, betűformával – készült.

  Az emléktábla
  Az emléktábla a templom bejáratánál
  Barabás Csaba lelkész imája az avatás előtt
  Az emléktábla felavatása
  Barabás Csaba lelkipásztor megáldja az emléktáblát

2016–2017 Tájegységi értéktár kiállítóterem kialakítása a gyülekezeti teremben

Magyarország Országgyűlése által elfogadott 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról kimondja, hogy „az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell”. A nemzeti értékek tárházát gazdagítják „az országhatáron túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei”. A törvény alapján létre lehet hozni Települési Értéktár Bizottságot, illetve Tájegységi Értéktár Bizottságot. Így 2016 őszén elkezdtük a Rugonfalvi Helyi Értéktár Bizottság és az Alsó-Nyikó menti Tájegységi Értéktár Bizottság szervezését. Az alakulás feltétele volt a fenti törvény rendelkezése szerint a helyi önkormányzat támogató nyilatkozata, melyet mindkét bizottság tekintetében 2017. január 11-én adta meg Péter Zoltán, Siménfalva polgármester. Így másnap Rugonfalván a lelkészi hivatalban mindkét bizottság megtartotta alakuló ülését, megválasztotta elnökét Barabás Csaba lelkész személyében, majd bejelentette megalakulását Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkárságának.

A munka elkezdődött, a bizottságok elnöke felkérte tagjaikat a helyi és tájegységi értékek elfogadásához szükséges előterjesztések elkészítésére, az ehhez szükséges szakértők felkérésére. Eddig a következő javaslatok születtek: Bartha Miklós munkássága, Mester Miklós munkássága, Sebesi Jób munkássága, Sebesi Samu munkássága, a Koporc-hegy növényzeti öröksége. Utóbbit Kovács J. Attila, a többit Kása Csaba készítette, s mindegyik elolvasható honlapunkon.

A fentiekkel párhuzamosan a kondorosi Legendák Földje Alapítvány sikeresen pályázott Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkárságán a két bizottság munkájának segítésére. Az elnyert 3 millió forint forrásból a következők készültek el:

  1. A Rugonfalvi Református Egyházközség a tulajdonában lévő, közösségi teremnek is használt helyiségét kiállítóteremként Alsó Nyikó-menti Tájegységi Értéktár Bizottság rendelkezésére bocsátotta, hogy abban elhelyezze a bizottság által elfogadott értékekkel kapcsolatos kiállítható anyagokat, hogy a helybéliek, a környező települések–, a térség lakossága és a műemléktemplomot megtekintő látogatók megismerhessék azokat. Így a gyülekezeti terem felújításre került, hogy el lehessen benne helyezni az értéktárat bemutató kiállítást.

  2. Elkészültek a kiállítás anyagát bemutató tárlók. Fenyőfából, natúr színben, üveglap fedéllel. Ezekben elhelyezésre kerültek a tájegység híres szülöttjeivel kapcsolatos fotók, írásos emlékek, kézirataik, tanulmányik, írásaik és a róluk szóló újságcikkek másolatai. Így Bartha Miklóssal, Sebesi Samuval, Rugonfalvi Kiss Istvánnal, Mester Miklóssal, Papp Lacival kapcsolatos anyagok kerültek a tárlókba.

  3. Az értékek közül a leghíresebb, legrégebbi, és a térség számára a legfontosabb a műemléktemplom, és annak falképe. Erről a Református Egyházközség által korábban elkészíttetett felmérések és az addig megjelent irodalom fejhasználásával egy tanulmány készült, mely egyben a felújításai pályázat fontos részét alkotta. Mindezen túl kitér a hasonló székelyföldi, kárpát-medencei és európai falképek elemzésére, és az ezekkel való összehasonlításra is. Megállapítja, hogy a Királyok Imádása jelenete kapcsán „az idők folyamán kialakult egy ábrázolási séma, egy minta, melynek használata a Háromkirályok imádásának megfestése során közös és egységes volt Európa szerte. Azonban azt is látnunk kell, hogy ez az ábrázolási mód csak ott jöhetett létre, ahol azt értelmezni lehet. A fenti információk szerint pedig ez a hely maga a Kárpát-medence, ahol a szerzők a népművészeti ábrázolások többrétegű információközvetítő módját felhasználva, különféle ismeret-csomagokat vittek fel a képekre.”

  4. A tájegységi értékek legfontosabbait bemutató prospektus. Színes, A/4-es formátumban, háromrét hajtogatva. Tartalmazza a rugonfalvi műemléktemplom, annak falképének, a Koporc-hegy természeti értékeinek rövid leírását, a siménfalvi néprajzi tárgyi gyűjteménynek, a Nyikó-menti Perefernum Honismereti Vetélkedőnek és a siménfalvi kosárfonás történetének bemutatását, Bartha Miklós és Mester Miklós életrajzát. A kiadvány 2000 példányban lett kinyomtatva.

  5. László Barna megtervezte az értéktár bizottságok arculatát, melyet a jövőben fognak használni papíralapú és elektronikus levelezésében, előterjesztéseikben, belső irataikban. Ugyanígy szerepelni fog a bizottság honlapján is.

  6. Az Alsó-Nyikó menti Tájegységi Értéktár és a Rugonfalvi Helyi Értéktár praktikus okokból a Rugonfalvi Református Egyházközség www.rugonfalva.org című honlapján kapott helyett. A honlap nyitó oldalán az ÉRTÉKTÁR fülről lehet tovább lépni a helyi és tájegységi értéktár oldalára. Itt megtalálhatók az eddigi javaslatok a Rugonfalvi Helyi Értéktárba és az Alsó-Nyikó menti Tájegységi Értéktárba történő felvételhez.

2016–2018 A Lapjas-forrás kiépítése

A Lapjas határrészben, a Rugonfalvát Siménfalvával összekötő 13C országút jobb oldalán, az úthoz közeli forrás vegyelemzését Kovács J Attila elkészíttette a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Kiderült, hogy egy kénes, magnéziumos, nátriumban szegény, kiváló minőségű víz, melyben az ásványi anyagok aránya a híres magyarországi parádi Csevice 1 gyógyvízhez hasonlítható, talán annál is értékesebb. Így felmerült a forrás kiépítésének a szükségessége, hogy a falubeliek és az átutazók használhassák ezt a kitűnő vizet.

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vállalta fel a munkát, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nél sikeresen pályázott a forrás kiépítésének, lefedésének megtervezési költségeire. Az 1 millió forint támogatásból a tervet a magyarországi, nyíregyházi Gav-Art Stúdió Kft. készítette Gáva Attila vezetésével. A helyi szabályokhoz való igazítást, átdolgozást, a csíkszeredai Vallum építészeti iroda vállalta Korodi Szabolcs vezetésével. A geológiai szakfeladatokat Berszán József geológus végezte el. A munka során a szakértői csapat az építészeti tervet állította össze, mely az alapozási tervből és a szakági vizes tervből áll. Beszerezték az urbanisztikai bizonylatban feltüntetett szakhatósági engedélyeket, a munkát bejelentették az építész kamarának, környezetvédelmi engedélyt és vízügyi engedélyt kértek. A kataszteri hivatal által láttamozott helyszínrajzot a székelyudvarhelyi GEOTOP Kft. vette fel Márton Hajnal és Márton Huba vezetésével. Időközben a hatóságok talajmechanikai tanulmány készítését is előírták, melyet Albert Zoltán geológus készített el.

Második lépcsőben került sor az előzőleg elkészült tervek és a kiadott engedélyek alapján a forráskifolyó kiépítése és lefedése. A munkára sikeresen pályázott és 1,5 millió forint támogatást nyert Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-től az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület. Így sor került a forrás köpűbe foglalására, a víz közelebb vezetésére az országúthoz, a kifolyó kiépítésére, lefedésére, kulturált környezet kialakítására.

2018-ban harmadik lépésként szintén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. részesítette 250.000 forintos támogatásban immár a Rugonfalvi Református Egyházközséget, mellyel a forrás előtti rész lekövezését, illetve egy információs tábla elkészítését sikerült fedezni.

  A forrás környezete a kiépítés előtt
  A forrás a kiépítés előtt   
  A forrás látványterve   
  Befedett Lapjas-forrás tereprendezés előtt
  A fedett rész belseje
  Telnek a palackok
  A kilátás Siménfalva felé
  A víz mikrobiológiai tanúsítványa   

2017 Gyümölcsfaültetés a reformáció 500. évfordulójára

2017. április elsején a reformáció 500. (1517–2017) és a Magyar Református Egyház 450. (1567–2017) jubileumának állított emléket Rugonfalván Székelyföld több településéről összesereglett több mint száz református fiatal. Az egyházközség tulajdonában lévő, a halastóval szemben levő telken ültettek el 500 szilvafacsemetét a rugonfalvi gyülekezet tagjaival együtt. A facsemetéket az Erdélyi Református Egyházkerület ajándékozta az egyházközségnek.

A délután folyamán a húsz, egyenként négy-öt fiatalból álló csoport alig három óra leforgása alatt ültette el az ötszáz csemetét a gyülekezet segítségével, akik előkészítették a terepet a fiatalok számára. Az árkok megásása mellett két traktorral segítették a munkát, míg az egyik traktor a trágyát szállította a telek egyik sarkából a másikba, addig a másik az öntözéshez szükséges vizet juttatta el a már elültetett csemetékhez. Az ötszázadik csemetét a résztvevők közösen ültették el.

Barabás Csaba lelkipásztor beszédében kiemelte, aki fát ültet, az jövendőt tervez és álmodik saját magának. A rómaiak hódító hadjárataik során azokkal szemben léptek fel a legkeményebben, akik gyümölcsfákat ültettek, hiszen nekik volt reménységük. Az emlékév alkalmából a szilvafákat azzal a reménnyel ültették, hogy néhány év múlva református fiatalok élvezhetik a gyümölcseit.

Végül a rugonfalvi gyülekezet pörkölttel vendégelte meg az ültetésben segédkező fiatalokat.

  Az előkészített terület a rugonfalvi halastó partján
  Barabás Csaba lelkipásztor köszönti a fiatalokat
  Felkészülés lélekben
  Mészáros Lajos bemutatót tart
  A faültetés
  A felállított emléktábla   
  Csoportkép a munka után

2017 Gyümölcsfeldolgozó gépsor vásárlása

A két gyümölcsfatelepítéssel az egyház gyümölcsösének a területe elérte a 3 hektárt. Így értelemszerűen el kellett gondolkozni azon, milyen feldolgozottsági fokon, milyen formában értékesítse a megtermett gyümölcsöt. Mivel a faluban többen elvégezték a Székelygyümölcs tanfolyamát, a továbblépés szempontjából ésszerűnek látszott a gyümölcsfeldolgozás lehetőségének megteremtése. Ezzel ugyanis nagyban növelhető a gyümölcstermesztés eredményessége. A feldolgozott termékeket pedig egyrészt a következő termés beéréséig a gyümölcstermesztők maguk tudnák elfogyasztani, másrészt értékesíteni tudnák a környező városokban (Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Segesvár), illetve a falut felkereső turisták között.

A cél eléréséhez 19 tag megalakította a Rugonfalvi Gyümölcstermelők Egyesületét, melyet a bíróság 2016 szeptemberében bejegyzett. Az egyesület sikeres pályázatot nyújtott be Magyarország Földművelésügyi Minisztériumához mini gyümölcsfeldolgozó-üzem létesítéséhez szükséges gépsor megvásárlásához. Az elnyert 9 millió forint támogatásból egy Voran gyártmányú 300 kg/óra kapacitású gyümölcslégyártó sort vásárolt, mely kemény gyümölcsöket és zöldségeket dolgoz fel, így elsősorban almát, körtét, sárgarépát, céklát. A gépsor a megmosott, kiválogatott gyümölcsöt ledarálja, a levét kipréseli, pasztőrözi, majd fél- vagy egyliteres üvegpalackokba, vagy 3-5 literes bag-in-box zsákokba tölti. Ezáltal biztosítja a gyümölcslevek fél év eltarthatóságát.

2017 Az egyházközség címerének megtervezése, átadása

A jelenlegi román jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy nem önálló településnek címere, zászlója lehessen. Így mivel Rugonfalva falu Siménfalva községhez tartozik, közigazgatásilag annak része, emiatt meg van fosztva attól, hogy címere lehessen. Emiatt az az áthidaló döntés született, hogy a Református Egyházközségnek lesz egy címere, ami egyben a falu címereként is szolgálhat.

A címer és a zászló megtervezését Szekeres Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága, a Moldovai Köztársaság Paul Gore Genealógiai, Címertani és Levéltár-tudományi Társasága tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének külső tagja, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett heraldikus vállalta. A címer alapjául a templom zárókövén levő, középkori címerpajzsban látható zászlós bárány és a kehely szolgált, ugyanis az ilyen régi jelképet kell felhasználni, tovább vinni. A bárány kificamodott formáját kiigazításra került, a kehely pedig a pajzstalpba helyezve. A külső, arany szalagra a presbitérium választása folytán „Istennek a Báránya, aki elveszi a világ bűneit!Ján. 1, 29)” felirat került.

A címerrel egy hímzett zászló is készült, amelyet a 2017. november 5-i istentisztelet után adta át a tervező a gyülekezetnek. A címer tervezési munkája Szekeres Attila adománya a Rugonfalvi Református Egyházközségnek.

  Rugonfalvi Református Egyházközség címere   
  Szekeres Attila bemutatja a gyülekezetnek a zászlót   
  Szekeres Attila heraldikus magyarázza a jelképeket
  Barabás Csaba lelkipásztor az új zászlóval  
  Tudósítás a címer átadásáról  

2017 Darányi Ignác – Egán Ede – Bartha Miklós konferencia

A budapesti MOMDIF Egyesület a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatán nyert támogatásból Darányi Ignác – Egán Ede – Bartha Miklós Nemzetpolitika a hegyvidéken címmel konferenciát szervezett Székelykeresztúron. A keresztúri helyszín ellenére, rugonfalvi vonatkozásai miatt, és amiatt is, hogy rugonfalviak is szép számban végighallgatták az előadásokat, mindenképpen itt is meg kell említenünk.

A konferenciára 2017. november 3-án, pénteken 14 órai kezdettel került sor a Molnár István Múzeumban. A megjelenteket köszöntötte Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere és Sándor-Zsigmond Ibolya múzeumigazgató. Dr. Mészáros Balázs, a tanácskozás moderátora felolvasta Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Halász János országgyűlési képviselő köszöntő levelét. Az elhangzott előadások: 

  1. Dr. Botlik József PhD., történész, ny. egyetemi docens: Bartha Miklós és Kárpátalja.

  2. Sebestyén István Elemér tanár, PhD. doktorandusz hallgató: Bartha Miklós küzdelme az EMKE megalapításáért.

  3. Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke: Bartha Miklós magyarságának példája egykor és ma.

  4. Barabás Csaba rugonfalvi református lelkész: Bartha Miklós és a szülőföld.

  5. Kása Csaba történész: A Kazárföldön a magyar színpadokon.

Az előadások közötti szünetben fellépett az akkor a megalakulásának a 30. évfordulóját ünneplő Pipacsok néptáncegyüttes. A konferencia végén Kása Csaba előadásához kapcsolódva a Kazárföldön című zenés népszínműből egy rutén és egy kazár dalt adott elő ifj. Sipos Dezső hegedűn és Kóré Mózsi harmonikán.

  A konferencia meghívója   
  Az Élő Székelyföld Munkacsoport honlapja   
  Sándor-Zsigmond Ibolya bevezetője   
  Rafai Emil polgármester köszöntője  
  Dr. Mészáros Balázs megnyitja a konferenciát
  A hallgatóság
  Az első sorban a konferencia előadói
  Dr. Botlik József előadása
  Sebestyén Elemér zetelakai tanár   
  A szünetben a Pipacsok fellépése
  A kísérőzenekar
  Gergely István előadása
  Barabás Csaba lelkipásztor
  Kása Csaba a Kazár földön színdarabról   
  Sipos Dezső és Kóré Mózsi a Kazár földön népszínműből ad elő egy daltbetétet
  A Hargita Népe tudósítása    
  A Hargita Népe cikke Bartha Miklósról a konferencia kapcsán     

                                         2017 Gyümölcsészeti együttműködés a budapesti MOMDIF Egyesülettel

A Nemzeti Együttműködési Alapnál a budapesti MOMDIF Egyesületnek egy másik rugonfalvi vonatkozású pályázata is nyert. Ebben az egyesület az egyházközség segítését és együttműködést vállalt a gyümölcsfeldolgozó kisüzem létrehozásában. Ehhez közös iroda megnyitását vállalta az egyházközség által biztosított helyiségben, ahol azegyesület tagjai rendszeresen folytattak személyes megbeszéléseket az érdeklődő helybéliekkel. Közben elkezdődött a gyümölcsfeldolgozó üzem tervezése. Az egyesület megszervezte, hogy Sztolyka László, Rozsály polgármestere előadást tartson – mivel önkormányzata ugyanolyan gépsorral üzemeltet gyümölcsfeldolgozót – tapasztalatairól. Az elhangzottakat a mérnök felhasználta a tervezés során, s a Magyarországon működő üzem segítséget nyújtott a tervezési munkában. Előadást tartott Törőcsik Pál növényvédő mérnök – Nagykanizsa volt alpolgármestere – a régi ellenálló gyümölcsfajtákról. Az 1,4 millió forint támogatásból az egyesület a közös irodát riasztóval szerelte fel, a működéshez laptopot, az előadások megtartásához  kivetítőt és vásznat vásárolt, melyeket természetesen az egyházközség használa jövőben.

2017 Gyümölcsészeti Együttműködés Lakitelekkel

A Lakiteleki Tölgy Alapítvány a Rugonfalvi Gyümölcstermelők Egyesületével közös szervezésben valósított meg egy kétnapos konferencia-beszélgetést erdélyi és alföldi gazdák és szakemberek részvételével. A konferencia-beszélgetés lényege a rugonfalvi gazdák vegyszermentes gyümölcsfanevelési gyakorlatának megosztása volt, valamint a hasonlóságok és különbözőségek keresése az alföldi és a Nyikó-menti gazdálkodásban. A két nap beszámolók, beszédek, előadások, konzultációk sorozata volt, a helyi gyümölcs génbank területének bejárásával, kötetlen beszélgetésekkel. A helyiek megosztották a már futó génbank trezor projektben szerzett tapasztalataikat, a helyileg megtalálható hagyományos gyümölcsfajták termesztési sajátosságait, valamint bemutatták eddigi munkáik eredményeit. A beszélgetések alatt a rengeteg hasznos információ mellett sok emlékezetes történet és anekdota hangzott el, ami közelebb hozta egymáshoz a földrajzilag távol élő, mégis kultúrájukban osztozó embereket.

2017– Gyümölcsfeldolgozó üzem tervezése, felépítése

Mint említettük, megkezdődött a gyümölcsfeldolgozó kisüzem tervezése. Az egyházközség a munkával Kántor István székelykeresztúri mérnököt bízta meg. A presbitérium az üzem helyéül a Református Ifjúsági Tábor területének egy félreeső, az országúthoz közeli részét jelölte ki. Megtörtént a terület telekkönyvének a frissítése, topográfiai-, geodéziai felmérése, 2018 végére a kivitelezési terv is elkészült.

2018 Gyümölcsfa-művelő és gyümölcsfeldolgozó gépek vásárlása

2018-ban a Földművelésügyi Minisztérium – új nevén Agrárminisztérium támogatta az egyesületet 5.000.000 forinttal, melyet a már meglevő géppark bővítésére fordítottunk. Ebből a tételből az egyesület vásárolt egy oldalazó talajmarót, fűnyíró kistraktort, sokkoló fagyasztót, ipari passzírozót, raklapemelőt, műanyag ládákat, bag-in-box töltőt, csapokat. 

                                                              2018 Az egyházközség irattárának digitalizálása

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „A magyar kultúráért és oktatásért” központi kiírására sikeres pályázatot nyújtott be a MOMDIF Egyesület „A Rugonfalvi Református Egyházközség irattárának digitalizálása” címmel. A megnyert 800 ezer forint támogatásból az egyesület munkatársai és Barabás Csaba lelkész átnézték az egyházközség levéltárát, kiválogatták a megőrzési szempontból legsürgősebben rögzítendő iratokat. Majd az egyesület által rendelkezésre bocsátott profi szkenneren 4131 lap (részben oldalpárok) digitalizálása történt meg. A színes, a különleges vagy nagyon régi iratok esetében színesben, egyébként szürkeárnyalatosban lett beszkennelve, 600 dpi felbontásban, tif formátumban. A digitalizált anyag teljes terjedelme 167 gigabájt. Az érdekesebb dokumentumokból válogatás nézhető meg és olvasható el honlapunkon.

  Birtokcsere szerződés átírása   
  Oldalak az 1776-1878-as évek gondnoki számadásaiból   
  Oldalak az 1808-1866 közötti presbiteri gyűlések jegyzőkönyveiből   
  Birtokcsere szerződés megerősítése 1814-ből   
  Kötelezvények 1856-ból, rajtuk Bartha Miklós édesapjának, Bartha Gergelynek az aláírása   
  Oldalak az 1895-1908 közötti presbiteri gyűlések jegyzőkönyveiből   
  Látványterv
  A református elemi iskola tanulói 1930-ban 1
  A református elemi iskola tanulói 1930-ban 2                                      
  A rugonfalvi református elemi népiskola tervrajza 1914-ből
  Gyűjtőív borítólapja a templom felújításához 1926-ból   
  Oldalak az 1928-1948 közötti Nőszövetségi jegyzőkönyvekből   
  A templom fényképe a Kis utca felől az 1930-as évekből   
  A református elemi iskola leánytanulói az 1930-as években
  Az 1936-ban konfirmált fiatalok, középen Bíró Dezső lelkipásztor
  A rugonfalvi reformátusok templomozás után 1943-ban
  A presbitérium az 1950-es években

                                                         2018– A református műemléktemplom felújítása

2016-ra a templomfelújításhoz szükséges előtanulmányok dokumentációja sikeresen elkészült, így a Rugonfalvi Református Egyházközség szerződést kötött a Regional Consulting &Managamen SA tanácsadó és pályázatíró céggel, melyben az egyházközség az Európai Unió POR 5.1-es pályázati kiírására irányuló pályázat megírásával bízta meg a megnevezett céget. A faluban az egyházközség gyűjtést hirdetett, mely során 12.500 lej gyűlt össze. Ezzel az összeggel sikerült kifizetni a pályázatírás 9.000 lejes díját, illetve a fennmaradt összeget az egyházközség felpótolva a terv villamoshálózatának a tervezésére és az építési engedély kiváltásához szükséges egyéb szakmai engedélyek kiváltására fordította.

A pályázat elnyerte a megfelelő pontszámot, így az egyházközség 2017. augusztusában a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (ADR Centru) szerződést írt alá, minek értelmében 2.762.695 lejes uniós támogatásban részesült, mely összeggel a templom teljes körű rehabilitációját kell elvégezni.

2018 végére a munkálatok kiírására is sor került, kivitelező cég: SC KvadrumAxis SRL.

2018– Mester Miklós Emlékezete

A Funiculus Umbilicalis Alapítvány Mester Miklós egykori politikus, közművelődési államtitkár és Mester-Film tulajdonos elfeledett alakjának, munkásságának a közéletbe való visszakerülését, a Magyarországon szinte alig létező ismertségének növelését tűzte ki a tavalyi évben céljául. Ennek első lépéseként megpróbáltunk elkészíteni és felállítani szülőfaluja főterén egy az emlékezetéhez illő fa domborművet, mellyel az utókor kifejezheti háláját Mester Miklósnak a székelységért, az üldözött zsidóságért és általában az elnyomott kisebbségekért végzett munkásságáért.
A feladat végrehajtását az alapítvány megkezdte, de befejezni még nem tudta, mivel a munka szakszerű befejezéséhez és átadásához nem állt rendelkezésünkre a megfelelő mennyiségű anyagi háttér és támogatás. Szerencsére azonban a Bethlen Gábor Alap - a megpályázottnál kisebb összegű - támogatásából el tudtuk kezdeni a munkát, így sikerült a dombormű megfaragásával megbízott művésznek az erdélyi helyszínen kiválasztani, majd a műhelyébe leszállítani a jó minőségű nyersanyagot. Ezek után a művész meg tudta kezdeni az anyag megmunkálását, melyből a jövőben a dombormű elkészül.
Az emlékmű a Református Egyházközösség templomának kőkerítésén lenne elhelyezve és a tervek szerint az időjárás közvetlen viszontagságai elől egy, a kőfalra épített féltető védi majd meg a művet. A Református Egyházközösséggel az említett alapítvány már a pályázat beadási szakaszában együttműködési megállapodást kötött, mivel az említett kőkerítés az egyházközösség tulajdonában van és így ezen az ingatlanon is átalakítást kell végezni az előtető kihelyezésével.
Az alapítvány és a helyi Református Egyházközösség mindenképpen meg szeretné valósítani a mű elkészítését, kihelyezését és annak szélesebb körben történő, hagyományos és internetes sajtó által történő megismertetését, híradását, azaz az eredeti célt, aminek a jegyében újfent pályáztunk a Bethlen Gábor Alap "A magyar kultúráért és oktatásért - Központi pályázati felhívás (2019.)" forrásaira az idei évben is.